Taktikai Közelharc Kurzus, Hollandia - Soke Kelemen István 10 dan
2016.04.22 10:18
"Kedves Ju Jitsukák! Sokat gondolkodtam azon, hogy ezt a röpke hírt megosszam veletek vagy sem. Töprengésem oka, hogy nem szerettem volna az öndicséret bűnébe esni. Ellenben a példa jó okulásul szolgálhat azon ju jitsukáinknak, akik nehezen szánják rá magukat a meglévő fokozatukon való tovább lépésre. A TEK negyed magammal elküldött egy taktikai közelharc kurzusra Hollandiába a SWAT „szakmában” méltán híres Blauer Tactical System „SPEAR” instruktor kurzusára. Nos, önmagában ez nem hír értékű… Viszont nem tudom megmondani az idejét annak, hogy mikor voltam utoljára tanuló a magam műfajában. Számomra is érdekes kérdéseket vetett fel ez a szituáció. Eltudok vajon szakadni a 10. danomtól és befogadni valami mást, ami esetleg ellenkezik az eddigi felfogásommal? Ráadásul ezek a „spec” kurzusok inkább harcművészet ellenesek, mint barátai azoknak. (Néha okkal. Lásd a temérdek „balett ryu-t”) Álmomban sem gondoltam, hogy milyen nehéz napoknak nézek (nézünk) elébe. Napi 10-12 óra időtartamban folyt a képzés úgy, hogy a fele időt az elméleti, fele időt a gyakorlati képzés töltötte ki (mínusz az ebédidő). A körülményeket spártainak nem nevezném, de az csak az éppen elégséges kategóriába volt sorolható, már ami a képzés helyszínét illeti. (egy nagyobbacska előadóterem, tatamiként a szőnyegpadló szolgált, az olcsóbbik változatból…) Dőlt ránk az információ szóban, képekben, gyakorlatban egyaránt, amit közben az agyam megállás nélkül igyekezett beilleszteni, összehasonlítani az elmúlt negyven (!) év ismereteivel, tapasztalataival. ( Nem is túl) Halkan igyekszem megjegyezni, hogy ez nem egy önvédelmi gyorstalpaló tanfolyam… A szellemi és a fizikai fáradási „görbém” a normálistól kezdett nagyban eltérni, de megnyugtattam magam látva, hogy a kollégáim is hasonló cipőben járnak. Jó magyarosan (vagy Kelemen Ryu-san) apait-anyait beleadtunk a gyakorlatokba. Ezen a szinten úgy éreztem megfelelően teljesítettem, hiszen szorgalmas és odaadó tanítványként viselkedtem. Tehát az elszakadás a magas fokozatomtól eléggé sikeresnek volt mondható. A következő „megpróbáltatás” elsősorban lelki értelemben vette górcső alá a tanítványi helyzetemet. VIZSGÁZNOM kellett! Harcművészeti szempontból a sorban jelentősen mögöttem állók előtt, akik ráadásul korban is fele annyi idősek lehettek, mint én. A tanult gyakorlatokat kellett bemutatni, majd egy próbatanítás keretében azt értelmezni, elmagyarázni. Ezután következett az elméleti vizsga. Miután négyen voltunk, volt mindenre ember. Volt aki tolmácsolt, volt aki olvasott, volt aki írt és volt aki SÚGOTT.( Jó.. ezt csak tréfának szántam.) Sikeres vizsgát tettem és így SPEAR instruktor lettem. 61 évesen! Bár nem végeztem vizsgálatokat, de nagy valószínűséggel a legidősebb hallgatói státuszra igényt formálhatok a Blauer Spear Instruktorok között, hasonlóan szerintem a legidősebbek között vagyok, akik aktív közelharc oktatók SWAT vagy terrorelhárító egységeknél. Valami ilyesmit értettem az „ego” lenyomásán… Szóval: fehér, sárga, zöld, kék, barna, fekete övesek ne habozzatok! Irány a következő fokozat, feladat! Ezért írtam ezt a „szösszenetet”.
OSU!
soke Kelemen István 10.dan"
Forrás:
https://www.jujitsu.hu/index.php?mm=1&sm=11&mod=hir_new&ny=16&nid=7